Ha péntek, akkor miniszterelnöki rádiónyilatkozat a Kossuth adón. Orbán Viktor ezúttal is csak a háborúról beszélt, és a közelgő választások tétjét is kizárólag abban látta, hogy meg lehet állítani a voksoláson a szerinte háborúpárti európai vezetőket és a sorosista, szintén háborúpárti baloldalt.
Dmitrij Peszkov úgy véli, hogy azért sújtják ezzel a magyar miniszterelnököt, mert a saját országa érdekeit képviseli.
Simon Zoltán, az amerikai hírügynökség budapesti irodavezetője rámutat, hogy a partnerek azzal vádolják a kormányfőt, megszegi a szavát, amikor nem járul hozzá Ukrajna támogatásához.
Jövő csütörtöktől négy napon át választ Európa, és a megfigyelők drámai átrendeződést várnak a strasbourgi parlament frakciói között, ami hatással lehet a tagállamok közötti kapcsolatokra is. Más országok inkább befelé tekintenek, várják a választási eredmény lökéshullámait.
“A kényszersorozás visszaállításától addig tartja vissza a Fideszt a félelem a szavazatvesztéstől, ameddig a választások befolyásolhatják a hatalomgyakorlását”, írja szerzőnk, aki hozzáteszi, Orbán Viktor azonban a kényszersorozás felé “menetel a putyini úton”. Mindeközben felidézi a Fidesz a sorkötelezettség ügyében elfoglalt korábbi pozícióit is. Vélemény.
Napirenden van a csatlakozás az ECR pártcsoporthoz, azért maradunk az EU-ban, mert létfontosságú a magyar gazdaságnak, és nehéz elképzelni, hogy bárki is bízik Magyar Péterben – ezekről is beszélt a magyar miniszterelnök a Le Point francia lapnak.
A tagállamoknak elegük van Orbán Viktor vétóiból, Várhelyi Olivér pozíciója bánhatja.
Összejöhet-e Orbán Viktor álma Brüsszelben? Pontosabban: úgy játssza-e Marine Le Pen és Giorgia Meloni a lapjait, hogy tényleg jobboldali áttörés jöhessen, és ha igen, van-e helye abban a Fidesznek? Megbabonázhatja-e Emmanuel Macron Orbánt, ahogyan anno Angela Merkel tette? Tényleg az EU sorsa múlik-e a június 9-i eredményen? Erről beszélgettünk közéleti podcastunkban Vincent Collennel, a Les Echos szerkesztőjével.
„Jön a mozgósítás” – jelentette be Menczer Tamás.
A választási kampány hevében a magyar miniszterelnök elvetette sulykot a háború ügyében, olyan bélyeget ragaszt magára, ami a hátralévő politikai pályafutása során végig fogja kísérni. A nagyobb probléma az, hogy ez a megbélyegzés az egész országot vele azonos kategóriába helyezi. Vélemény.
Arról beszélt, hogy Orbán Viktorhoz hasonlóan ő sem akar háborút, és nem számít, hogy a magyar miniszterelnököt erős embernek nevezik-e.
A populisták közt nagyobbak a véleménykülönbségek, mint köztük és más politikai áramlatok között, nem lesz populista internacionálé, állítja a tudós a Le Figaróban.
Nő a düh az EU-ban amiatt, hogy Orbán Viktor hónapok óta blokkolja a kifizetéseket az Ukrajnának fegyvervásárlásra szánt pénzalapból. A NATO-ban is egyre ingerültebbek a magyar kormány miatt.
A miniszterelnök a kormányzati kommunikáció egyik fő arcának, Bohár Dánielnek beszélt, miközben felvázolt egy rettegésre alapuló világképet. Megnéztük, mi igaz mindabból, amit elmondott.
Botrányok sora rázta meg az Európai Parlament szélsőjobboldali frakcióját, de különös módon éppen ez vezethet el rég várt összefogásukhoz. Egyre több jel utal ugyanis az olasz kormányfő, Giorgia Meloni és az elnökjelöltségre hajtó francia Marine Le Pen pártcsaládjainak közeledésére. Ha a választások után valahogy egyesítik erőiket, akár a harmadik legnagyobb frakciót is adhatják az EP-ben. Kár, hogy az évek óta erről álmodó Orbán Viktor ezt csak a partvonalról figyelheti.
A közszereplők gyűlöletkeltő beszéde fokozza a társadalom megosztottságát, ami pedig növeli annak veszélyét, hogy tettlegességig fajuljanak az indulatok.
A Tisza Párt alelnöke arról is beszélt, mi jelentette számára az egyik legnagyobb csalódást a Fideszben.
Magyar szerint Szentkirályit vissza fogják léptetni Vitézy javára.
Vasárnap kora este tett közzé a Megafon YouTube-csatornája, a Patrióta egy Orbán Viktorral készített beszélgetést.
A miniszterelnök a TikTokon válaszolt a gyerekek kérdéseire. Lehull a lepel a rosszcsont kisdiák-korszakról, az intőkről, és a túrós batyuról.
